A mai napról nincs túl sok mondanivaló, ugyanis szinte kizárólag az utazásról szólt. Phoenix-ből San Diego-ba kellett eljutnunk, út közben pedig nem voltak olyan látnivalók, amelyek kihagyhatatlanok lettek volna. Érdekes szakaszok viszont így is adódtak. Phoenix környékén, sőt a kertvárosi részében is számos kaktusz nőtt, némelyik többszörös embermagasságig. Nem voltak kifejezetten sűrűn egymás hegyén-hátán, inkább csak úgy szétszórtan, de akkor is érdekes látvány volt.
Még érdekesebb volt, ahogy eljutottunk a mexikói határ közelébe. Itt hirtelen a táj átváltott teljesen sivatagosba, de olyan szinten, hogy minden túlzás nélkül a Szaharában éreztük magunkat. A növényzet eltűnt, és míg a szem ellátott, óriási homokdűnék magasodtak.
Továbbá olyan irtózatos erősségű szél fújt, mint még eddig sosem (pedig San Francisco-ban és a Grand Canyon-nál is tapasztaltunk egysmást...). Csak úgy fújta a homokot az autópályán keresztül, 50 méterre alig lehetett ellátni. Talán ha 2 percet szálltam ki fényképezni, de szabályosan törnöm kellett az utat a szembeszélben, utána pedig még fél óra múlva is csikorgott pár homokszem a fogaim között... :)
Fura "településeket" is láttunk errefelé. Több helyen lakókocsikból vagy annak kinéző összeeszkábált épületekből állt össze egy telep, szabályos utcák voltak kialakítva. Ezeket az alkalmatosságokat aztán bérbe lehetett venni.
A mexikói határnak más gyakorlati jelentősége nem volt, egyik részen egy jó hosszú falat lehetett látni, amellyel a bevándorlás ellen próbálnak védekezni az amerikaiak. Volt olyan, hogy ismét a tengerszint alatt jártunk 5-10 m mélyen, utána viszont újra fel kellett mászni 1200 méterre, amíg el nem értünk San Diego-ba. Bár szállásunkat viszonylag központi helyen, a SeaWorld közelében választottuk ki, meglepett, hogy mennyire nincs városias jellege San Diego-nak, noha az USA 8. legnagyobb városáról van szó. Tele van erdőkkel, sűrű fákkal, és látszólag ötletszerűen van megszórva itt-ott épületekkel, a városrendezés legkisebb szándéka nélkül. Úgy néz ki, mint ahogy egy erdő/dzsungel közepén emelt várost elképzel az ember... Legalábbis az alapján, amit eddig láttunk belőle, pedig mint mondtam, központi részeken is átjöttünk már.
A Ramada szállóban találtunk jó áron szállást, bár az indiai (naná!) menedzserrel kellett egy kicsit vitatkozni, mert szerinte az ingyenes újságban lévő kedvezményes kuponunk csak akkor érvényes, amikor ő úgy gondolja... Ám miután sikerült lerendezni a dolgokat, készségesebb már nem is lehetett. Adott egy csomó jótanácsot, ajánlatot, merre együnk, mit és mikor nézzünk meg, hogyan lenne érdemes online jegyet foglalni, stb. Most tehár pár napot San Diego-ban töltünk, hiszen itt is van látnivaló bőven.
Így jöttünk:
